category big

Tudástár

Mini fogalomtár a leggyakrabban előforduló kifejezésekről, idénytermények, húsok, halak tápértékéről, termékcímkékről. 

 

Adalékanyagok

A modern élelmiszeripar fő szempontja a gazdaságosság, vagyis minél olcsóbb alapanyagból minél gyorsabban előállítani a minél tovább eltartható termékeket. Ehhez több ezer adalékanyag és aroma felhasználását engedélyezik világszerte. Az élelmiszer-adalékokat az Európai Unióban E-szám jelzi, az Európán kívül is használt nemzetközi számozási rendszer az INS (International numbering system for Food Additives). Az INS-számok listáján az Európai Unióban engedélyezett valamennyi adalékanyag megtalálható, valamint az unióban nem, de a világon máshol engedélyezettek is. (Lásd E-számok, Aromák.) Európában, így Magyarországon is az elfogyasztott élelmiszerek 75%-a iparilag feldolgozott ételekből áll. Évente átlag 600 kg élelmiszert fogyasztunk személyenként, amelyből becslések szerint 3-4 kg az adalékanyag.

ADI

Az élelmiszer-adalékanyagokból a megengedhető napi bevitelt (acceptable daily intake, ADI) jelzi. Az adalékanyag akkor engedélyezhető, ha az élelmiszerek útján a fogyasztó szervezetébe kerülő adalékanyag mennyisége nem haladja meg a toxikológiai vizsgálatok alapján megállapított megengedhető napi bevitelt (ADI). A megengedhető napi bevitelt az OÉTI listája közli, E-számok szerint csoportosítva az adalékokat. http://www.oeti.hu/download/az_elelmiszer-adalekanyagok_es_biztonsagossaguk.pdf

Aromák (nincs E-számuk)

A törvény szerint az aroma se nem adalékanyag, se nem élelmiszer. Alig van olyan feldolgozott termék, amely aroma hozzáadása nélkül készülne, az aromákat azonban szinte soha nem részletezik a termékeken, és nincs E-számuk. Becslések szerint 15 000 aromahatású anyag fordul elő, ezek közül 7000-et tudnak kémiai vagy más úton előállítani. Az előállításuk során használt oldószerekből, alapanyagokból bekerülő nem kívánatos szennyezők mennyiségét határérték szabályozza. A kizárólag aromával ízesített terméken ezt „ízű” jelzéssel kell jelölni. Néhány élelmiszerhez tilos aromát adni, ilyenek például a sűrített paradicsom, a tej, a natúr tejkészítmények, az étolaj.
Évente mintegy 170 000 tonna mesterséges aromát használ fel az élelmiszeripar az Európai Unióban. A világ epertermelése az eperízű készítmények töredékére lenne csak elég, ennek ellenére minden második joghurt eperízű. Boraromából is több százezer tonna fogy, pedig 4 g elég 100 liter borhoz. A kizárólag az ízlelőbimbókra ható (és fogyasztásra ösztönző) ízfokozó nátrium-glutamátból évi 95 000 tonna fogy világszerte. Az aromák intenzív íze eltompíthatja ízérzékünket, és az élelmiszerek természetes ízét már nem érezzük, élvezzük. Minél fiatalabb korban kezdünk nagyobb mennyiségben aromával (tömény ízkivonattal) készült élelmiszereket fogyasztani, annál nagyobb az esélye az ételallergia kialakulásának. (L. Aromafajták)

Aromafajták

Háromféle aromát különböztethetünk meg, de újabban csak kétféle jelöléssel találkozhatunk a címkéken: természetes aroma és aroma. A mesterségeseknél fel kell tüntetni azok kémiai nevét is. Természetes aroma. Természetes állapotú vagy feldolgozott növényi, állati termékekből állítják elő fizikai, desztillációs, fermentációs eljárással vagy pörköléssel, szárítással, erjesztéssel. Például a tömény eperaromához az epret felaprítják, vízzel elkeverik és desztillálják: a vízzel együtt távozó aroma a vízből kinyerhető. Természetazonos aroma. Ez a korábban gyakori kifejezés ma már nem használt, jelölése egyszerűen: aroma. A természetazonos aromák kémiai eljárással előállított aromaanyagok, a kiinduló növényi vagy állati eredetű anyagokkal kémiailag azonos szerkezetűek. Például a vaníliás cukorban található vanilin kémiai összetétele teljesen megegyezik a természetes vaníliáéval. Mesterséges aroma. A természetben elő nem forduló, mesterségesen előállított vegyületek. Csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezettek. Az Európai Unióban 15-féle mesterséges aroma forgalmazható, melyek kémiai nevét fel kell tüntetni a címkén (például etilvanilin).

Állatfarm  L. Nagyüzemi v. ipari állattenyésztés

Bio

Ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel csak azok a mezőgazdasági termékek, hús, hal és egyéb élelmiszerek, takarmányok forgalmazhatók, amelyeket az európai uniós jogszabályi előírások betartásával és elismert ellenőrző szerv ellenőrzése mellett termeltek, dolgoztak fel, illetve importáltak. Ezt a minősítő munkát Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és az Ökogarancia Hungária Kft. végzi. (Lásd Termékcímkék)

Biodinamikus gazdálkodás

A biogazdálkodás egyik irányzata, amely különös hangsúlyt helyez a környezetre és a jó minőségű termékekre. A gazdaságot zárt rendszerű, élő, önfenntartó rendszernek tekinti, szerves egységben a termőterület talajával, növényeivel, állataival és a gazdálkodó emberrel. Figyel a kozmikus hatásra, a természet ritmusára, a fényre a gazdálkodás során, és növényi, állati kivonatokból álló biodinamikus preparátumokat használ a jó minőség érdekében. Helyi termesztésre, feldolgozásra, fogyasztásra törekszik.

Biogazdálkodás

Természetes anyagokra és helyi erőforrásokra alapozott mező-, erdő- és tájgazdálkodás, élelmiszer-termelés, vidékfejlesztés. Környezetkímélő, hagyományos gazdálkodási módszereket alkalmaz, hasznosítja a szerves hulladékot, energiatakarékos, korlátozza a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok, technológiák (növényvédő szerek, műtrágya, génmódosítás) használatát. Önfenntartó, változatos gazdaság kialakítására törekszik. Ökogazdálkodásnak, ökologikus, organikus gazdálkodásnak is nevezik.
Világszerte évi 20%-kal nőtt a bioélelmiszerek termelése az 1990-es évek óta, ami ma már az élelmiszer 1-2%-át adja. Európa élen jár a biotermesztésben, de így sem tud lépést tartani a növekvő kereslettel. Magyarországon ennek ellenére 2004 óta csökken a bio(öko)gazdálkodás elvei szerint művelt területek aránya, a biogazdálkodók számával együtt. A megművelhető magyar földterület nagyjából 2%-án, 122 000 hektáron folyik ökogazdálkodás, jellemzően növénytermesztés. Ökológiai állattartással a gazdaságok alig 10%-a foglalkozik, a bioméhészet azonban európai viszonylatban is jelentős. A hazai biotermékek 90%-a exportra kerül.

Biológiai sokféleség, biodiverzitás

Az élővilág, az állat- és növényfajok sokfélesége. Nagyjából 1,5 millióra tehető a napjainkig leírt, felfedezett állat- és növényfajok száma, a Föld faunája mintegy 1,2 millió állatfajból áll, a flóra mintegy 300 000 növényfajt számlál. A sokféleség biztosítja a Földi élet, a bioszféra stabilitását, az emberi élet feltételeit. Az emberi tevékenység, a környezet átalakítása azonban súlyosan veszélyezteti a biodiverzitást, amelynek következménye már eddig is több tízezer faj eltűnése. A kihalás az evolúció természetes velejárója, és a kipusztulás természetes aránya 1-10 faj évenként. A 20. században azonban a kihalás mértéke több mint évi 100 fajra nőtt, ami főként az emberi tevékenység, az élőhelyvesztés következménye. Az ismert állat- és növényfajok 37%-át fenyegeti világszerte a kihalás veszélye. Magyarországon 1995 óta szabályozza törvény a biológiai sokféleség megőrzését. A biológiai sokféleség napja minden évben május 22.

E-számok

Magyarországon 1996 óta az alapanyagok mellett minden felhasznált élelmiszer-adalékot is fel kell tüntetni az élelmiszerek címkéjén vagy a csomagoláson. A felsorolás sorrendje a csökkenő mennyiséget jelzi. Az Európai Unióban engedélyezett több mint 700-féle élelmiszer-adalékanyag az 1960-as évek óta egy E-számot kap, ami az országok hivatalos nyelvétől függetlenül egyértelműen azonosítja az adalékanyagot. Ha egy adalékanyagtól megvonják a felhasználási engedélyt, elveszíti E-számát. Ezt a számot többé nem adják ki.
Az Európai Unió – és azt átvéve a Magyar Élelmiszer Törvény – részletesen szabályozza az adalékanyagok minőségi és mennyiségi felhasználását az élelmiszerekben. Azt, hogy az egyes anyagokból naponta mennyit fogyaszthatunk károsodás nélkül (ADI-érték), független nemzetközi bizottságok, a FAO/WHO Közös Élelmiszer-adalékanyag Szakértő Bizottsága és az unió Élelmiszer-biztonsági Hatósága (EFSA) állapítja meg. A listát folyamatosan felül kell vizsgálni, mert a tudomány és a tapasztalat felülírhatja ismereteinket.

Éghajlatváltozás, klímaváltozás

Fokozatos, hosszú időn át tartó, egyirányú eltolódása az éghajlat jellemzőinek, a szélsőséges időjárási jelenségek erősödésének, ami lényegében hosszú időre visszafordíthatatlanná válik. Modellszámítások szerint a felmelegedés az emberi tevékenység, az erősödő üvegházhatás, az üvegházgázok, a szén-dioxid-koncentráció állandó növekedésének következménye. Az üvegházgázokon kívül a hővisszatartó aeroszolok, mint a korom mennyiségének növekedése, a földhasználat megváltozása, az erdőirtás is hatással van a felmelegedésre. Az 1950-es évek óta az átlaghőmérséklet a Földön 0,8–1 ºC-ot emelkedett. A történelemben ismert 10 legforróbb évet 1980 óta mérték. A melegedés az északi félgömbön erőteljesebb. Minden 1 ºC-os hőmérséklet-emelkedésére 150 m-rel húzódik feljebb a hóhatár. A Föld csaknem minden hegyi gleccsere olvad, a svájci Alpokban a jégtakaró évi 30 m-t húzódik vissza. Az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 ºC-os globális felmelegedés már súlyos veszélyeket jelent a legfontosabb természeti rendszerekre és emberi közösségekre.

Élelmiszer-kilométerek

Azt jelzi, hogy élelmiszereink hány kilométert tesznek meg a globális élelmiszer-kereskedelem körforgásában, mire asztalunkra kerülnek. Az élelmiszerek szállításakor a levegőbe kerülő szén-dioxid és egyéb gázok éghajlatváltozást okozó és egészségkárosító hatása mára ijesztő méreteket öltött, nem beszélve az importált áruk élelmiszer-biztonsági kockázatáról. A globális kereskedelem rendszerének részeként a távolról jött árukért valójában lényegesen nagyobb árat fizetünk, mint amennyit a pénztárgép mutat. Vásárláskor tartsunk 50 km-es diétát. http://husmenteshetfo.hu/index.php/hu/mit-tehetsz/50-km-es-dieta

EFSA

Az Európai Unió Élelmiszer-biztonsági Hatósága (European Food Safety Authority, EFSA). A 2002 januárja óta működő hatóság feladata, hogy javítsa az uniós élelmiszer-biztonságot, biztosítsa a fogyasztók jogainak magas szintű védelmét, helyreállítsa és fenntartsa az uniós élelmiszer-ellátásba vetett bizalmat. Feladatkörébe tartoznak: élelmiszer- és takarmánybiztonság, táplálkozás, az állatok egészsége és jóléte, növényvédelem és a növények egészsége, a tudományos adatok gyűjtése és elemzése, a kialakulóban lévő kockázatok azonosítása.

Fair trade  L. Méltányos kereskedelem

FAO

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO). Küldetése az élelmezés-biztonság megvalósítása, az éhezés visszaszorítása. 1945-ben alapították Rómában. A FAO a fejlett és fejlődő országok közötti egyenlő tárgyalások semleges fóruma. Egyúttal tudás és információ forrása a tagországok számára mezőgazdaságuk, halászatuk, erdőgazdálkodásuk fejlesztésében, élelmiszer-ellátásuk biztosításában. A szervezet 192 teljes jogú tagországgal és 2 társult taggal rendelkezik.

Felvágottak, feldolgozott húskészítmények  L. Húskészítmények

Felhalmozódás

A táplálékláncon át a szervezetbe kerülő valamely elem, vegyület felhalmozódása (akkumulációja), aminek a mértéke a táplálkozási szintek között hatványozottan nő. Embereknél a táplálékláncbeli felhalmozódás vegyszertől és hajlamtól függően 75–150-ezerszeres közötti. A gyerekek kevesebb fajta élelmiszert, de azt nagyobb mennyiségben esznek, ezért vegyszermaradványokból a hivatalos határértékeknél többet fogyaszthatnak. Különösen a nehezen lebomló POP-vegyületek (lásd lent) biológiai felhalmozódása veszélyezteti az egészséget.

A felhalmozódást jól szemléltet a rovarirtó DDT útja a tengervízből a halakon át az asztalunkig. A POP-vegyület DDT (diklór-difenil-triklór-etán) és származékai a gerincesekben fölboríthatják az ösztrogén szabályozó hatását, a madarak ivarszerveiben felhalmozódva sterilitást okoznak, és az ösztrogénreceptorhoz kötődve  az emberben elősegíthetik az emlőrák kialakulását. A DDT-t 1995-ig már 49 országban betiltották. A tiltással a gyártást más égtájakra áthelyező országok azonban „visszavásárolják” a vegyszert trópusi gyümölcsökkel, például a narancshéjban felhalmozódva. Azokból a trópusi országokból, ahol még ma is használják a DDT-t, az a nyers kávéval (Dél-Amerikából), a kakaóbabbal (Afrikából) vagy az amerikai mogyoróval (Kínából) érkezik hozzánk, szermaradék formájában. A WWF 2006-os európai élelmiszer-vizsgálata a DDT bomlási termékét, a pp’DDE-t a vizsgált 27 mintából 16-ban mutatta ki, többek között a narancslében.

F-gázok

Ipari célra fejlesztett mesterséges vegyületek. Rendkívül hatékony üvegházgázok, mivel a vegyészmérnökök stabilnak, tartósnak, jó hőelnyelőnek alkották meg őket. A légkörben 10-15 évig nem bomlanak le. Több rokonvegyület alkotja az F-gázok csoportját: halogénezett vagy klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k), hidroklórfluor-szénhidrogének (HCFC-k), fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluor-szénhidrogének (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6). Globális felmelegedési potenciáljuk jóval nagyobb, mint a szén-dioxidé. Az F-gázok 80%-át a hűtőgép- és klímaberendezések (az autóké is) gyártása során használják föl. Többségük ózonbontó is, ezért gyártásukat, alkalmazásukat a Montreali jegyzőkönyvben korlátozták. Használatuk természetes anyagokkal (egyszerű szénhidrogénnel, szén-dioxiddal, ammóniával, sőt időnként sima vízzel) kiváltható lenne, de a vegyipar ezek helyett időről időre újabb F-gázokkal váltja ki a már bizonyítottan káros vegyületeket, kihasználva sok millió dolláros hasznot hozó globális monopóliumát.

Génmódosított (GMO) termények

A növények saját génjeinek keresztezésével, nemesítésével szemben a génmódosítás során idegen baktérium és vírusgéneket visznek be egy másik faj génállományába: például rezisztencia-géneket, növekedésgyorsító géneket, aszállyal és betegségekkel dacolni képes géneket. A génkezelt élelmiszerek megítélése térségenként változó, mert hatásuk az emberre és a környezetre nem egyértelmű. Lehet, hogy a génkezelt ellenálló fajták termesztése kevesebb vegyszert igényel, a szívósabb növények az aszályt és a gyenge talajt is elviselik, a tápanyagban gazdag fajták gyógyírt jelenthetnek az éhezőknek. Azonban a veszélyei egyáltalán nem elhanyagolhatók: nem várt allergiás, toxikus hatások, egészségügyi következmények, csökkenő biológiai sokféleség. A génmódosított kukoricaföldeken például kipusztultak a beporzást végző méhek, mert a növény sejtjeinek rovarölő génje nem tud különbséget tenni a kártevők és a hasznos rovarok között.
Az első génkezelt növény a paradicsom volt (1992). Nagy mennyiségben világszerte jószerével csak négyet vetnek a génkezelt haszonnövényekből: kukoricát, szóját, repcét és gyapotot. A mexikói kukoricatermelők már a „hagyományos, génmentes” fajtákban is kimutatták az amerikai Monsanto, a génkezelt növények legnagyobb gyártója által előállított transzgének jelenlétét. Magyarország még génmentes országnak számít. Emiatt kukoricánk és vetőmagjaink iránt is nagyobb a kereslet Európában, mert az unió lakosságának 80%-a elutasítja a génmódosított terméket.

Globális felmelegítő hatás (global warming potencial, GWP)

Az üvegházhatású gázok viszonylagos erősségének és hatásának mérőszáma, ami jelzi azok várható élettartamát is a légkörben. Az üvegházhatású gázok hővisszatartó erejét fejezi ki, viszonyítva azt a szén-dioxidhoz egy adott időszakon belül (az általánosan elfogadott 100 éves időkeret alapján). Segítségével megfigyelhető a gázok szerepe a klímaváltozásban: a metánmolekulának például 25-ször nagyobb lehet a hatása a felmelegedésre, mint egy szén-dioxid-molekulának, néhány gázé pedig százszor, ezerszer annyi.

Halogénezett szénhidrogének (CFC-k, HCFC-k)

Klór vagy más halogén atomot tartalmazó szénhidrogének, üvegházgázok. Jó zsíroldók, ezért a vegyipar használja az oldó- és tisztítószerekben, rovarirtókban, kenőanyagként, a freonokat hűtőfolyadékként, az éghetetlen halonokat tűzoltó készülékekben. Egy részük (például a víznél nehezebb szén-tetraklorid oldószer) felezési ideje 50 év, felhalmozódik a talajvíztartó réteg alján, és hosszú ideig szennyezi a talajvizet. Egy részük felhalmozódik az élőlények szöveteiben, egy részük rákkeltő, a triklór-benzol mérsékelten mérgező. (L. még F-gázok)

Húskészítmények

A húskészítmények emberi táplálkozás céljára előállított hústermékek a hivatalos meghatározás szerint. Húsipari nyersanyagokból (hús, szalonna, belsőség), jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával, meghatározott technológiával készülnek. Minden húskészítmény tartalmaz ízesítő anyagokat (sót és különböző fűszereket), fehérjekészítményeket (tej-, vér-, szójafehérjéket, bőrkét), valamint adalékanyagokat.
A húsiparban használatos „technológiai segédanyagok” listája a végtelenségig folytatható: tartósítószerek (például alumínium-szulfát, karboxi-metil-cellulóz, kálium-szorbát, benzoésav, glyoxal), pácsók (kálium-nitrit, nátrium-nitrát), húspuhítók (papain, ficin, bromalin), emulgeáló sók (foszfátok), ízfokozók (glutaminsav), stabilizátorok, sűrítőanyagok, színezékek, gyorsérlelő szerek, antioxidánsok, cukor és így tovább.
A feldolgozott húsáruk átlagosan 4-szer több sót tartalmaznak és 50%-kal több tartósítószert (többnyire nitrátot, nitritet, nitrozamint), mint a színhús. Nem véletlen, hogy napi 4 dkg-nál több feldolgozott hús fogyasztása jelentősen növeli a rák, valamint a szív és érrendszeri betegségek miatti korai halálozás veszélyét a legújabb kutatások szerint.A só (ami a húsiparban többnyire nitrites só) vérnyomásnövelő hatású, a túlzott nitrát- és nitritbevitel az erek rugalmasságát veszélyezteti, a nitrozamin a daganatos betegségek kockázatát növeli.
Együnk kevesebb húskészítményt, és keressük a hagyományosan feldolgozott házit, amiben nincsenek tartósítók, színezékek, egyebek, csak fűszerek.

Idénytermény

Minden évszakban együnk idényterményeket, amelyeket nem kell távoli országokból, több ezer kilométerről importálni, ezért kisebb lesz szállításuk szén-dioxid-lábnyoma. Az idénynövényeket nem kell éretlenül leszedni, mondván „úgyis megérik majd a hosszú út alatt” (miközben tápanyag- és vitamintartalmukat saját érlelésükre felélik). Aki rendszeresen fogyaszt idénygyümölcsöt és -zöldséget, sokkal kevésbé teszi ki magát az emésztőrendszeri, érrendszeri és ízületi betegségeknek, és számos kozmetikai problémának, mint azok, akik a feldolgozott és finomított élelmiszereket (húskészítmények, tejtermékek, édességek, finomított lisztből készült pékáruk) részesítik előnyben.

Klímaváltozás  L. Éghajlatváltozás

Közösségi kert

A használaton kívüli (városi) tereken kialakított közösségi kert elhagyatott területeket von be a település szövetébe, közelebb hozza a városlakót a természethez. A kerti zöldterület szén-dioxidot köt meg, a helyben termelt friss gyümölcs, zöldség táplálóbb, olcsóbb, csökkenti az élelmiszer-kilométereket, a függőséget az élelmiszer-ellátástól. Öngondoskodásra tanít, közösséget épít, barátságokat szül, megmozgat. A közösségi kerthez már nálunk is többen keresnek társakat: önkénteseket, kertész segítőket és a friss élelmiszerért cserébe kertészkedést kedvelőket. Lépjünk velük kapcsolatba az interneten, vegyünk részt a hazai közösségi kert mozgalom kialakításában.

Lassú vagy komótos étkezés (slow food)

A több mint 20 éve útjára indult lassú étkezés (slow food) mozgalom nyílt hadüzenet a fastfoodnak, a rohanó étkezési kultúrának, ám a komótos étkezésnél jóval többet jelent. A nemzetközi civil mozgalom fő feladatának tartja az egyedi zamat, az „ízekhez való jog” mellett a helyi termékek és termelők, helyi élelmiszerek, étkezési hagyományok támogatását, védelmét, a természetes fajtagazdagság megőrzését. Az 1986-ban Olaszországból indult mozgalomnak több mint 130 államban – köztük nálunk is – van helyi csoportja, étterme, kávézója minőségi helyi termékkínálattal. A mozgalom egyik kezdeményezése az Ízek Bárkája. Erre a képzeletbeli bárkára olyan helyi különlegesség, állat- és növényfajták, ízek kerülnek fel, amelyeket a modern, nagyüzemi élelmiszeripar vagy épp a környezetszennyezés a kihalás vagy megszűnés felé sodor. A bárkán – első magyar ízként – a bio mangalicakolbász kapott helyet. Lassítsunk mi is, éljünk a komótos étkezés egészségmegőrző, környezetkímélő elvei szerint. Nyugodtan, ülve, terített asztalnál együnk, minden falatot legalább 30-szor rágjunk meg, hogy az jól emészthető legyen. Lassabban, kevesebbet, de minőségi ételt együnk.

Magyar Élelmiszerkönyv

Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlásokat tartalmazza. Az 1976. évi élelmiszer törvény által létrehozott Magyar Élelmiszerkönyv I. kötete az unió irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékelőírásokat, II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket, míg III. kötete az uniós és magyar nemzeti szabványokat (MSZ), vizsgálati módszereket gyűjti össze. Előírásait és irányelveit a 15 tagú Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki. A bizottság tagjait a vidékfejlesztési miniszter nevezi ki.

Megújuló energiaforrások

A szélből, napból, geotermikus (a föld hőjét felhasználó) forrásból származó, valamint a biomasszára épülő erőművek és a környezetet nem károsító vízerőművek szinte egyáltalán nem bocsátanak ki ártalmas anyagokat, éghajlatkárosító üvegházgázokat. Azért nevezik ezeket megújuló erőforrásoknak, mert készleteik emberi léptékkel mérve végtelenek, nem fogynak ki.

Metán (CH4)

Színtelen, szagtalan üvegházgáz: a metán hatása az éghajlatváltozásra 25-ször nagyobb, mint a szén-dioxidé, bár élettartama a légkörben csupán 10-15 év, szemben a szén-dioxid 100-150 évével. A metán a levegőtől elzárt üledékből keletkezik mocsarakban (mocsárgáz), bányákban (sújtólég), kérődzők bendőjében metánképző baktériumok hatására. A világ 60 milliárdos haszonállat-állománya felelős az ember okozta globális évi metánkibocsátás 37%-áért. Az ipari forradalom kezdete óta a légkörben a metán koncentrációja megkétszereződött, és közel 20%-kal járul hozzá az üvegházhatás növekedéséhez. A tundra talajának felolvadása, a tundra felmelegedése is rengeteg metánt (mocsárgázt) juttat majd a légkörbe, de a bányászat, a fosszilis energiahordozók égetése, a rizstermesztés és a szeméttelepek metánkibocsátása is terheli a légkört.

Méltányos kereskedelem, fair trade

A hivatalosan 1964 óta létező kereskedelmi rendszer hangsúlyt helyez a termelőt megillető jogokra, a kereskedelmi feltételek betartására, és garantálja, hogy a gyártó/termelő a világpiaci árnál magasabb felvásárlási árat kapjon. Ez az „igazságosabb” ár nemcsak fedezi termelési költségeiket, és megfelelő életminőséget tesz lehetővé a termelők számára, de futja belőle a társadalmi és környezeti kívánalmak betartására is. Előírás például bizonyos alapvető munkabiztonsági elvárások teljesülése és az alkalmazottak szakszervezetbe tömörülési jogának biztosítása. A fogyasztók tudva, hogy a többletkiadás társadalmi és környezeti célokat szolgál, többet fizetnek a fair trade termékekért, és általában az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak. Termékeiket FairTrade címke jelöli.

Műanyagok

A 90-95%-ban nem megújuló szerves anyagból, kőolajból készülő műanyagfajták a hőhatás szerint két csoportba sorolhatók: hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagokra. A hőre lágyulók, mint a polietilén-tereftalát (PET), a polietilén (PE), a polipropilén (PP), a polisztirol (PS), a polivinil-klorid (PVC), a teflon, a polkarbonát (PC), az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS), a poliamid (PA) újrahasznosíthatók. A hőre keményedő műanyagok közé tartoznak a nem újrahasznosítható epoxigyanták, a szilikonok, a fenoplaszt gyanták, a bakelit. A műanyagok szintetikus polimerek. Gyártási segédanyagaik egy része veszélyes vegyi anyag: stabilizátorok, lágyító ftalátok, töltő és erősítő adalékok, színezők, brómozott égésgátlók (PBB-k, PBDE-k), habosítók stb. A fenolplasztok  formaldehidet, a színezékek rezet, vasat, kadmiumot tartalmaznak. Az összetevők egy része használat közben kijuthat a műanyag szerkezetéből, és beoldódhat a műanyagban tárolt élelmiszerbe, a gyerekjátékból a gyerek szájába, az emberi szervezetbe. Az energiaigényes és szennyező eljárással előállított műanyagok többségének, különösen a hőre lágyulóknak az égésekor sűrű füst és mérgező vegyi anyagok, dioxinok, cianidok, szén-dioxid stb. kerülnek a környezetbe.
A műanyagtermelés folyamatosan nő világszerte: az 1950. évi 1,5 millió tonnával szemben 2008-ban már 245 millió tonna műanyag került ki a gyártóktól. A műanyagok 37%-a egyszer használatos csomagolóanyagként kerül forgalomba. A szemétbe dobott műanyagok nagy része 400 évig nem bomlik le a lerakókban, a külön gyűjtöttek viszont 4-6-szor újrahasznosíthatók. A nem újrahasznosítható fajták energiatermelésre foghatók. A műanyag csomagoláson 2003 óta hazánkban is kötelező feltüntetni a műanyag típusát jelző számokat vagy rövidítéseket, hogy megkönnyítsék az újrahasznosításhoz a szétválogatásukat. Az 1-6-ig terjedő számok a leggyakoribb polimerfajtákat, a hetes szám egyéb műanyagokat jelöl.

Nagyüzemi, intenzív állattenyésztés

Az ipari méretű állattenyésztés (az autókhoz hasonlóan) kényelmünket, jólétünket szolgáló emberi találmány, ami jelentősen terheli a környezetet, a légkört. A területhasználatot nagymértékben megváltoztató intenzív állattenyésztés, a takarmánytermesztés miatt irtják a legnagyobb mértékben világszerte az erdőket. A földeken műtrágyákkal, rovarirtókkal növelik a hozamot, az állattelepeken a zsúfoltság miatt sok fertőtlenítő, antibiotikum fogy, a kikerülő trágyalé a talajvizet szennyezi stb. Az ipari állattenyésztésnek nagy a szénlábnyoma, több felmelegedést okozó üvegházgázt termel, mint a növénytermesztés, és rengeteg vizet, energiát fogyaszt.

NÉBIH, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

2012 márciusában jött létre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal összevonásával a teljes élelmiszerlánc felügyeletére a termőföldtől az asztalig.

Nem megújuló energiaforrások

Azok az erőforrások, amelyeket a természet nem (vagy csak nagyon hosszú idő után tud) újratermelni. Ide tartoznak a fosszilis, ásványi erőforrások, a szén, a kőolaj, a földgáz. Elhalt szerves anyagok, állatok, növények maradványaiból képződtek: a napenergiát felhalmozó biológiai folyamatok során évmilliók alatt jöttek létre és mindössze 200 éve használjuk azokat energianyerésre. Az évmilliókkal ezelőtt megkötött légköri szén-dioxid, szénhidrogén az ásványi energiahordozók elégetése során felszabadul, megváltoztatja a földi szénkörforgást, és a légkörben halmozódó szén-dioxid-többlet üvegházhatást kelt. Becslések szerint a világ szénkészlete 300 évre, a feltárt olajkészlet 45 évre, a földgázkészlet 65 évre elegendő. A világ energiatermelésében az olaj részesedése 37%, a földgázé 25%, a kőszéné 34%. Szén-monoxiddal, nitrogén-oxidokkal, kén-dioxiddal is szennyezik a légkört.

Népesség  L. Túlnépesedés 

Nitrogén-oxidok (NOx)

A nitrogén-oxidok (nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid stb.) igen mérgező gázok, a vízzel érintkezve erősen maró anyaggá válnak. Üvegházgázok, szerepük bizonyított a nyári szmog kialakulásában, a savas eső képződésében és valószínűsíthetően az ózonlyuk keletkezésében. A nitrogén-oxidok közel 300-szor hatékonyabban nyelik el a hőt, mint a szén-dioxid. Koncentrációjuk az ipari forradalom kezdete óta közel 16%-kal nőtt a légkörben. Részben természetes forrásból (talajból, biomasszából, villámlásból stb.), részben emberi tevékenység következtében, főként a fosszilis energiahordozók égetéséből, a belső égésű motorok kipufogógázaiból, az erőművekből, ipari folyamatokból, a gáztűzhelyek, vízmelegítők, gázkonvektorok gázlángjának tökéletlen égéséből, a dohányfüstből, a nitrogén műtrágyákból, a szennyvízkezelés során kerülnek a levegőbe. Az egészségre ártalmas gázok, csökkentik a légutak, a tüdő ellenálló képességét, növelik a fertőzések esélyét, súlyosbítják az asztma tüneteit, csökkentik a tüdőkapacitást, felerősítik más szennyezők hatását, gyengítik az immunműködést.

OÉTI

Az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) önállóan működő költségvetési szerv. Az OÉTI, mint országos intézet, az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy területén szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai felügyeleti, szakértői feladatokat lát el. Feladatköre elsősorban a lakosság táplálkozása, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a kozmetikumok felügyelete; az oktatási és nevelési intézmények, munkahelyek fekvőbeteg gyógyintézetek étkeztetése, valamint részt vesz az Európai Unió döntés-előkészítő folyamatában. (http://www.oeti.hu/)

Ökoadó

A környezetet terhelő tevékenység után fizetendő adó. Ide tartozik 1992 óta a termékdíj és a vízkészletjárulék, valamint a Magyarországon 2004-ben bevezetett környezetterhelési (levegő-, talaj-, vízterhelési) díj és energiaadó. Az ökoadók a magyar költségvetés többletbevételi forrásaiként jelennek meg, bevezetésükkel egyelőre nem valósult meg az államháztartás ökológiai reformja.

Ökológiai lábnyom

Az emberi fogyasztás hatását jelzi bolygónk ökológiai rendszereire, azt, hogy életmódunk mennyire terheli meg a természeti környezetet. Alkalmas annak felmérésére, hogy a fogyasztással, a termeléssel, mindennek hulladékával milyen mértékben terheljük a természetet, és mekkora földterületre van szükségünk mindennek fenntartásához. Az ökológiai lábnyomot bármilyen fogyasztási egységre ki lehet számolni: egy embernek, lakóháznak, városnak, országnak, iparágnak, terméknek, vízfogyasztásnak, a szén-dioxid-kibocsátásnak is kiszámolható az ökolábnyoma. Mértékegysége a globális földhektár. Az emberiség létszámának növekedésével az egy főre jutó produktív földterület a század eleji 5 hektárról 2007-re 1,7 hektárra csökkent. Az egy emberre jutó átlagos ökológiai lábnyom viszont 2,7 hektárra nőtt, ami 0,9 hektárral meghaladja a rendelkezésre álló tényleges földterületet – a népességnövekedés és a túlhasználat miatt csökken a Föld eltartóképessége. A két kanadai közgazdász szerint, akik az 1990-es években megalkották a fogalmat, mára a „Föld teljes népességének ökológiai lábnyoma 50%-kal meghaladja a világ regenerálódási képességét”, ami azt jelenti, hogy 1,5 Földre volna szükségünk a jelenlegi fogyasztás fenntartásához. (Magyarország egy főre jutó ökológiai lábnyoma 4,4 globális hektár.)

Ökológiai rendszer

Élőlények és élettelen környezetük önszabályozó, egymással szoros kölcsönhatásban álló nyitott kapcsolatrendszere. Az ökológiai rendszer lehet például egy esőerdő vagy egy apró tavacska fajainak és természeti környezetének (fény, hő, víz, tápanyagok) rendszere, melyben a fajok között táplálkozási lánc alakul ki. A durva beavatkozás a rendszerbe felbontja az életközösség egyensúlyát, és nehezen helyrehozható károkat okoz. A bonyolult kölcsönhatások és összefüggések rendszerén alapuló egészséges ökoszisztémák fontos szerepet játszanak az ökoszisztémák szolgáltatásainak fennmaradásában, például az éghajlat és az időjárás alakulásában. Az ökoszisztémák szolgáltatása mindaz, amit a természettől kapunk. Ilyen például a víz, a talaj, az élelem, a biológiai sokféleség, a beporzás, az energiahordozók, a nyersanyagok, az éghajlat egyensúlyban tartása.

Ökoszisztéma  L. Ökológiai rendszer

Permakultúra

Ökológiai tervezési rendszer. Lényege a természetes élő rendszerek elemeinek – növények, állatok, épületek, táj és ember egységének – tudatos, ökológiai elveken alapuló használata az egyéni, helyi igények szerint (mint az élelmiszer-önellátás, helyi energiatermelés, természetvédelem, vízhasználat, építészet helyi anyagokból stb.) Törekvés az önálló, fenntartható rendszer kialakítására. Nem annyira a módszerek, mint inkább a tervezés tudománya. Számos technikát, eljárást, modern tudományos eredményeket és hagyományos népi tapasztalatot, megfigyelést, helyismeretet egyaránt felhasznál (vetésforgó, állattartás trágyájának helyi hasznosítása, bioművelés, napenergia-hasznosítás stb.). A mezőgazdaságban alapelve, hogy a rendszer több energiát termeljen, mint amennyit fogyaszt, figyel a talaj termőképességének megőrzésére, a tápanyagok körforgására, és arra, hogy terményei, azok hulladéka  maradjon a régióban, hogy ezzel visszaszorítsa a közlekedést, a szállítást. Az elvek szem előtt tartásával a permakultúra elvileg mindenütt, még egy nagyvárosi ház emeleti lakásának erkélyén is megvalósítható.

POP-vegyületek

Nehezen lebomló, a környezetben és a szervezetben hosszú ideig megmaradó szerves vegyületek (persistent organic pollutants, POP). Mérgező, főként aromás klórozott szénhidrogén-származékok. A lassan lebomló, zsírban oldódó vegyületek hosszan a szervezetben maradhatnak, a policiklusos aromás szénhidrogének felezési ideje több évtized lehet, de a vizeket szennyező gyengébb atraziné is több év. Gyártásukat, felhasználásukat ma már tiltások, szigorú határértékek korlátozzák. Ennek ellenére kimutathatók az anyatejben, a ma születettekben, a zsírszövetekben. Ártalmasak az egészségre, a táplálékláncon át felhalmozódnak, és a levegőből, az élelmiszerekből, az ivóvízből az emberi szervezetbe jutva rákkeltők lehetnek. Az ENSZ Környezeti Bizottsága a POP-vegyületeket felhasználásuk szerint három csoportba sorolta: rovarirtók [aldrin, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklór-benzol (HCB), klórdán, mirex, toxafén]; ipari termékek: [hexaklór-benzol (HCB), poliklórozott bifenilek (PCB-k)] és ipari melléktermékek [poliklórozott bifenilek (PCB), poliklórozott dibenzo-dioxinok  (PCDD-k), poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF-ek)]. A dioxinok közé tartozó poliklórozott dibenzo-dioxinok (PCDD-k) és a furánokként emlegetett poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF-ek) is POP-vegyületek.

ppm/ppb

Milliomod rész (parts per million, ppm). Arányszám, az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja, azaz részecske per millió. Többek között a gyakori üvegházhatású gázok (például szén-dioxid) légköri koncentrációjának mérőszáma.
Ezermilliomod rész vagy billiomod rész (parts per billion, ppb), többek között a kevésbé elterjedt üvegházhatású gázok mérőszáma.

Savas eső

Savképző vagy savas kémhatású szennyező anyagok (a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kén-oxidok, nitrogén-oxidok, szulfátok, nitrátok) a csapadékkal visszahullanak a földfelszínre, és kiülepednek. A csapadékvíz kémhatása a benne oldott szén-dioxidtól kissé savas, amit az emberi tevékenység – az ipar, a közlekedés, a fűtés, a baromfitelepek trágyája – hatására a légkörbe kerülő többlet nitrogén-oxidok, kén-dioxid, ammónia tovább savasít: az 5 pH-érték alatti csapadék már savas esőnek számít. Magyarországon a csapadék átlagos pH-értéke 4,5 körüli, de Európában nem ritka a 3-4 közötti pH sem. A savas eső a vizeken, a talajokon, az élővilágon (növényeken, állatokon, embereken) túl az épített környezetet (hidakat, utakat, épületeket) is károsítja, talajsavasodást, erdőpusztulást stb. okoz. A savasodást a széntüzelésű hőerőművek füstgázainak kéntelenítésével, az elavult berendezések lecserélésével, a gépjárművek használatának korlátozásával lehet mérsékelni.

Szállítás szénlábnyoma  L. Élelmiszer-kilométerek

Szén-dioxid (CO2)

Színtelen, vízben jól oldódó, a levegőnél másfélszer sűrűbb, a talaj, a tenger és a légkör között áramló gáz. Nagyobb része kötött, oldott formában van jelen a természetes vizekben, óceánokban, kőzetekben. A fotoszintézis során egy részét a növények felveszik, és szerves vegyületekbe építik be. A természetes vizek és a növények (mint elnyelők) fenntartják a Föld szén-dioxid-egyensúlyát, a szénkörforgást. Az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása az iparosodás óta olyan nagymértékben nőtt, hogy az egyensúly felborult, a szén-dioxid mára a legszélesebb körben elterjedt üvegházhatású gáz.
Szén-dioxid-egyenérték (CO2e) Mérőszám, amely az összes üvegházhatású gáz éghajlatkárosító hatásának összevetésére szolgál a szén-dioxidhoz viszonyítva. Kiszámítása: az adott üvegházhatású gáz mennyisége szorozva annak lehetséges globális felmelegítő hatásával. A szén-dioxid globális felmelegítő hatása: 1.

Szén-dioxid-kibocsátás

A szén-dioxid a természeti folyamatok és az emberi tevékenység következtében kerül a légkörbe. A fosszilis energiaforrás, a biomassza égetése, az ipari termelés, a közlekedés kipufogógáza, a földhasználat megváltozása, a tőzeglápok lecsapolása, az erdőirtás stb. miatt mennyisége drasztikusan nő a légkörben: az iparosodás előtti 275 ppm-ről a bázisévnek számító 1990-re 354 ppm-re, 2007-ig 384 ppm-re szökött fel, 2013 májusában pedig elérte a 400 ppm-et, azaz világszerte 40%-kal nőtt a kibocsátás. Az éghajlatváltozásban a szén-dioxidnak olyan mértékű a túlsúlya, hogy az összes többi üvegházgáz becsült értékét szén-dioxid-egyenértékben fejezik ki annak ellenére, hogy más üvegházgázoknak jóval nagyobb a globális felmelegedési potenciálja. A szén-dioxid 50–200 évig marad a légkörben, attól függően, hogyan kerül vissza a szénkörforgásban a Földre vagy az óceánokba.

Szén-dioxid-lábnyom, szénlábnyom

Minden termék, termelési folyamat szén-dioxid-lábnyomát az élettartama során képződő üvegházhatású gázok teljes mennyisége határozza meg. A lábnyom kiszámításakor figyelembe veszik a felhasznált nyersanyagok, a gyártás, forgalmazás, szállítás, felhasználás és hulladékkezelés hatását, kibocsátását. Az ember szén-dioxid-lábnyomának nagyságát, hatását a környezetre a közlekedési, a fűtési, melegvíz-használati, áramfogyasztási, táplálkozási szokásai, nyersanyaghasználata (építőanyagok, berendezések, gépek stb.) és hulladéktermelése, vagyis az életmódja határozza meg. A lábnyomszámítás során az összes üvegházgáz hatását szén-dioxidban (szén-dioxid-egyenértékben) mérik.

Termékdíj

Azokra a termékekre vetik ki, amelyek a termelés, forgalmazás, fogyasztás során veszélyt jelentenek a környezetre összetevőik vagy mennyiségük miatt. Célja, hogy a környezetre ártalmas termékek árát olyan mértékben növelje, amely egyrészt a környezet tehermentesítésének költségét is tartalmazza, másrészt a termékdíjjal növelt árral ösztönözze a kevésbé szennyező, környezetbarát termékek gyártását, forgalmazását és fogyasztását. Az ökoadókhoz tartozó termékdíjat Magyarországon először 1992-ben vezették be a gépjármű-üzemanyagokra, 1995-től pedig a csomagoló-eszközökre, a gumiabroncsokra, a hűtőberendezésekre, akkumulátorokra is kiterjesztették. A bonyolult eljárásrend, a mérték és átvállalhatóság miatt sokat kritizált környezetvédelmi termékdíj törvény legújabb módosítása 2010. január 1. óta hatályos.

Transzzsírok

Tudományosan bizonyított, hogy többségük súlyosan károsítja egészségünket. Felerősítik a vérben az érelmeszesedést okozó koleszterin arányát, növelik a vérzsírok mennyiségét, a szív és érrendszeri megbetegedéseket, a vérrögképződés, a trombózis esélyét. Gyulladást okoznak, elősegíthetik a cukorbetegség, vastagbélrák, mellrák, a női meddőség és a hasi elhízás kialakulását. Transzzsírsavak nemcsak az étkezési margarinokban találhatók: tetemes mennyiséget tartalmaznak a készen kapható csipszek, kekszek, sütemények, kávékrémporok, de a levesporok, salátaöntetek, mélyhűtött pékáruk, pizzák és más fagyasztott készételek is. A gyorséttermi fogásokban (hamburgerben, sült krumpliban), látványpékségek termékeiben is ott vannak, mert többségük ipari sütőmargarinnal készül.
A transzzsírok WHO által ajánlott mennyisége a zsírtartalom 1%-a (napi 1-2 g). A termékcímkék többsége jelzi, hogy a zsírtartalomból mennyi a telített és a telítetlen. Ha ezt a két értéket összeadva nem jön ki az összes zsírtartalom, biztos, hogy a termék transzzsírt tartalmaz. Napi 5 g transzzsír fogyasztása 25%-kal növeli meg a koszorúér-betegség kockázatát. Becslések és OÉTI felmérések alapján hazánkban legalább napi 2-3 g transzzsírt, szélsőséges esetben akár 25 g-ot is fogyasztunk. Keressük a „hidrogénezett”, illetve „részben hidrogénezett növényi olaj/zsiradék” feliratot a termékcímkén. Ha ez a felsorolás elején áll, ne vegyük meg a terméket. Élelmiszereink transzzsírsav-tartalma: http://www.oeti.hu/download/tfa.pdf

Túlnépesedés

A Föld népessége egyre gyorsuló iramban növekszik: 1800-ban még csak 1 milliárdan voltunk, 2009-ben pedig már 6,7 milliárd lakosa volt bolygónknak. A világ évente több mint 80 millió emberrel gyarapodik, vagyis 2050-re várhatóan már 9 milliárdan élünk a Földön. Több mint 10 000 nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség a 2 milliárd főt elérje. Azután egyetlen nemzedék élete során – és ez éppen mi vagyunk – nő a földi népesség száma 2 milliárdról 9 milliárdra. A robbanásszerű népességnövekedés alapja a technikai fejlődés és a jobb egészségügyi ellátás. A következő négy évtizedben Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és a Karibi térség országaiban nő a világ népessége – e fejlődő államok adják a népességnövekedés 97 százalékát. A fejlődő államokban egy asszonynak átlagosan 5-6 gyermeke születik, az Egyesült Államokban 2,0, Kanadában 1,5, míg hazánkban 1,3.
Az Európai Unió 27 tagállamának lakossága 2050-re jelentősen csökken, a kontinens demográfiai súlya a jelenlegi 12%-ról 7%-ra esik vissza annak ellenére, hogy nő a bevándorlók száma. Magyarország népessége is csökken, 2050-ig várhatóan 12%-kal, a 2008. végi 10,034 millióról 8,915 millióra. A népesség öregedése a népességcsökkenés szükségszerű velejárója.

Üvegházgázok

Olyan légköri gázok, amelyek áteresztik a Nap (rövid hullámhosszú) fénysugárzását és jelentős mértékben elnyelik a földfelszínről az emelkedő hőmérséklet hatására visszaverődő infravörös (hosszúhullámú) sugárzást, ezért növelik az üvegházhatást. A legjelentősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxidok, a fluorozott szénhidrogének (F-gázok) és a vízgőz. Hővisszatartó, üvegházhatást fokozó hatásuk eltérő, ezért a legnagyobb mennyiségben kibocsátott szén-dioxid-egyenértékben fejezik ki az üvegházhatású gázok globális felmelegítő hatását.

Üvegházgáz-kibocsátás

Az üvegházgázok mennyisége a légkörben az emberi tevékenység következtében fokozatosan nő az 1850-es évek ipari forradalma óta, amit tovább erősít a túlnépesedés hatása: az összes éves kibocsátás közel 80%-áért ma már az emberi tevékenység a felelős. A légkör szén-dioxid szintje alig 10%-kal változott az ipari forradalom előtti 10 000 évben. 1800 óta azonban a koncentráció 40%-kal emelkedett. Az ipari országok egy főre számítva tízszer annyi szén-dioxidot bocsátottak ki, mint a fejlődők. Az üvegházgáz-kibocsátás korlátozásáról a Kiotói jegyzőkönyvben állapodott meg először a világ számos országa, hogy lassítsa a globális felmelegedést. A legsúlyosabb vitapont a csökkentésről szóló nemzetközi tárgyalásokon épp az, hogy az egyes országok milyen mértékben felelősek a kialakult helyzetért, a csökkentésért. Márpedig ahhoz, hogy a felszíni átlaghőmérséklet a még elviselhető legfeljebb 2 °C-kal haladja meg az ipari forradalom előttit, el kellene érni, hogy az üvegházgáz-kibocsátás 2050-re legalább a felére csökkenjen!

Üvegházhatás

A légkör az üvegházhoz hasonlóan beengedi a fénysugarakat, és benntartja a kisugárzó infravörös energia egy részét, ezzel melegen tartja a belső teret. Ez a természetes folyamat az „üvegházhatás”: a napból érkező energia felmelegíti a Föld felszínét, és az emelkedő hőmérséklet hatására a hő egy része infravörös sugárzásként visszaverődik a légkörbe. A vékony földi légkör természetes üvegházhatása (hővisszatartása) nélkül a +15 °C-os globális átlaghőmérséklet –18 °C lenne a Földön. Az emberi tevékenység következtében azonban nő a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok (üvegházgázok) koncentrációja. Ez hővisszatartóként több infravörös sugárzást tart a légkörben, ami növeli a természetes üvegházhatást, és ezzel a Föld globális átlaghőmérsékletét. Az éghajlatváltozás hatására az ipari forradalom óta körülbelül 0,8–1 ºC-ot emelkedett a globális átlaghőmérséklet.

Városiasodás

Az utóbbi száz év népességrobbanásának egyik leglátványosabb hatása a városiasodás. Az emberiség nagy többsége még a 20. század elején is vidéken élt, és önfenntartó gazdálkodást folytatott. Ma már az emberiség több mint fele városokban él, vagyis 3,7 milliárd ember ma már nem önfenntartó, hanem szűk területen összezsúfolva, a világpiacra utalva, kisebb-nagyobb távolságról, akár más kontinensekről szállítva látja el városait élelemmel, energiával, építőanyaggal stb. Bolygónk területének mindössze 3-4%-át foglalják el a városok. Évente több mint 50 millió ember – annyi, mint Franciaország lakossága – költözik városba világszerte. Az ENSZ becslése szerint 2030-ra az emberiség több mint 60%-a él majd városokban. Magyarországon a népesség csökkenése ellenére szintén nő a városi lakosság aránya, részben a nagyközségek várossá nyilvánítása miatt. A lakosság fele ma már városlakó, míg Budapest lakossága az 1990-es évek óta 2 millióról 1,7 millióra esett vissza 2006-ra. Összességében Budapest és a falvak népessége csökkent, a városoké nőtt.

Vízlábnyom

A vízhasználatnak is van ökológiai lábnyoma. Az egyén, a közösség vagy egy üzletág vízlábnyoma jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyaszt és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez használt el. A vízlábnyom kék-, zöld- és szürkevízből tevődik össze. A kékvíz a termékhez vagy szolgáltatáshoz felhasznált friss felszín alatti és fölötti víz, a zöldvíz a földben nedvességként tárolt csapadékvíz, a szürkevíz pedig az a szennyezett vízmennyiség, amely a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban keletkezik. Az országoknak van belső és külső vízlábnyoma. A belső a hazai forrásokból nyert víz mennyiségét jelzi, a külső pedig azt, hogy az importált termékek mennyi víz felhasználásával készültek a gyártó országban, és mennyi vizet emésztett föl szállításuk. (Például Japán vízlábnyoma fejenként évi átlag 1300 köbméter, ám ennek a mennyiségnek a 77 százaléka idegen országból származik.)
A vízhasználat egy adott idő alatt elfogyasztott (elpárologtatott) és/vagy beszennyezett víz mennyiségét jelenti. A vízlábnyom kiszámítható bármilyen jól meghatározott fogyasztói csoportra (személy, fogyasztók, család, város, nemzet) vagy vállalatra, iparágra.

WHO

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health Organization, WHO) a nemzetközi közegészségügy koordináló hatósága. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO-nak 193 ország a tagja, és mintegy 3500 alkalmazottja van. Együttműködik a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében. Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.

 

 

Kapcsolódó elemek


Lelőhelyek

Hasznos címek, beszerzőhelyek, boltok, piacok, éttermek, hogy megkönnyítsük a váltást a klímabarát húsmentes hétfőre. 50 km-es diéta. Egészségedre. 

Lábnyomok

Szénlábnyom, vízlábnyom, ökolábnyom, túlfogyasztás napja. Itt megtudhatod, hogyan lehet a legkönnyebben csökkenteni saját lábnyomod, meg a családét, a menzáét, a suliét, a munkahelyét… 

Add tovább

Tanárok, tanulók, szülők, nagyszülők, barátok, munkatársak egyaránt továbbadhatják tudásukat a letölthető előadásvázlatok, információs táblák és egyéb segédanyagok szabad felhasználásával.