category big
Írta:  Administrator

Tárkonyos harcsaleves

Tárkonyos harcsaleves

Egyszerűen elkészíthető pikáns halleves hazai harcsából.

Hozzávalók: 90 dkg harcsafilé (afrikai harcsa is jó), 5 dkg vaj, 1 fej vöröshagyma, 1-2 dl tejföl, 1-2 kanál teljes őrlésű bioliszt, 1 db citrom, sok tárkony, kevés só, bors (és ha szezonja van, 1 db paradicsom, vagy télen szárított paradicsom).

A vajat felolvasztjuk, beletesszük a csíkokra vágott harcsafilét, a finomra vágott vöröshagymát, és néhány percig pároljuk. Kb. 1 liter vízzel felengedjük, sózzuk, borsozzuk, és mielőtt készre fő, gazdagon megszórjuk tárkonnyal (és ha szezonja van, beletesszük az apróra vágott paradicsomot, vagy a szárítottat apróra vágva). A lisztből a tejföllel laza habarást készítünk, és néhány percig még forraljuk vele a levest. Tálaláskor citromlével ízesítjük.

Hasznos: A hal egészséges. Sokféle fontos ásványi anyag (foszfor, jód, fluor, szelén, vas, kálium, kalcium) és vitamin (A, D, B2, B6 és B12) forrása. Az omega-3 zsírsavakban gazdag halzsír csökkenti a koleszterinszintet és a szívroham kockázatát. Hús helyett együnk inkább halat. Évente csupán 4 kg halat eszünk személyenként (az uniós átlag 18-20 kg), míg húsfogyasztásunk közel 60 kg. Válasszunk frissen fogott hazai halat. (Az afrikai harcsát hazánkban termálvizekben vagy az erőművek hulladékhőjét hasznosító gazdaságokban tenyésztik: Szarvason, Tukán, Tiszafüreden és a dunántúli hőforrások környékén.)

Környezet: A csekély évi halmennyiség ellenére az egységnyi fogyasztásra jutó környezetterhelés nagyobb, mint a húsfogyasztásé. A halak közel kétharmada ugyanis importból származik, gyakran a hazai fajtákat is a Föld másik feléről szállítják. Az ipari méretekben tenyésztett ponty, hekk, makréla, tonhal általában Argentínából, a szálkamentes édesvízi cápaharcsa (pangasius) Vietnamból, a lazac Amerikából, Norvégiából érkezik. A hal- és rákgazdaságok károsítják a környezetet, szennyezik a partvidék vizét, és megfertőzhetik a természetes állományt. A tengeri halak közel 45%-a halgazdaságokból származik, mert a természetes állomány a túlhalászás miatt ma már nem képes kielégíteni a növekvő keresletet.
Itt megtudhatod, mekkora az állati eredetű fehérjék szén- és vízlábnyoma. Halból válassz hazait. A hazai élelmiszereknek jóval kisebb a szénlábnyoma, mint a távolról szállítottaké (például a spanyol fóliasátrakból érkező téli paradicsomé, a marokkói paprikáé, az argentín hekké), lásd élelmiszer-kilométerek. Lelőhelyeket a hazai élelmiszer beszerzéséhez itt találsz.
Tudod, miért káros a túlzott állatifehérje-fogyasztás? Itt tesztelheted.

Tudj meg többet: Hétköznapi kalauz