Egészségünk titka a változatos, teljes értékű étrend. Egyszerű: elég, ha kerüljük az élelmiszerek túlzott feldolgozottságát, a félkész és késztermékeket, a sokféle adalékanyagot, és keressük a frisset, helyit és idényterményt. Mennyiségről váltsunk minőségre. A friss alapanyagokból, idényterményekből összeállított változatos étrendből kevesebb is elég, marad pénzünk a minőségre. Kicsit időigényesebb, de megéri. Először is nézzük meg, hogy mit miért vegyünk.

ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS

Olcsóbb, és a környezetnek, egészségnek is jót tesz, ha minden évszakban sokféle, lehetőleg helyi idényterményt vásárolunk! Egyrészt azokat nem kell távoli, több ezer kilométerre lévő országokból szállítani; másrészt nem kell mesterségesen érlelni, és gyakran éretlenül leszedni, mondván „úgyis megérik a hosszú út alatt” (miközben tápanyag- és vitamintartalmukat saját érlelésükre felélik).

• Vásárláskor hagyatkozzunk a színekre és az aromákra. Különösen az erős színű – zöld, sárga, piros – zöldségekből fogyasszunk sokat, például brokkolit, káposztaféléket, sütőtököt, céklát, sárgarépát, paradicsomot (fényvédő likopin anyaga miatt nyáron különösen ajánlott), spenótot, az aromásak közül pedig a hagymaféléket. Nyáron vegyünk sok sárga- és görögdinnyét.
• Üvegházit inkább ne. A természetes körülmények között növekedett zöldségben és gyümölcsben több a tápanyag, a vitamin, mint az üvegháziban. Az üvegházi (primőr) terményeket mesterséges szerekkel, mesterséges fénnyel és hővel érlelik. Az üvegházi termesztés energiaigénye télen átlag 19-szer nagyobb, mint nyáron, és majdnem százszor több a szabadföldivel összevetve, az így termesztett növény sokkal több vegyszert tartalmaz és tápértéke is kisebb.
• Vegyünk frisset. A tárolással a növények jelentős mennyiségű vitamint veszítenek. Például a levélzöldségek (jégsaláta, batávia, fejes saláta, sóska, cikórialevél, zellerlevél, gumóskömény) vitamintartalma 8 nap elteltével a felére csökken. Kivétel a leveles kel, melyben hosszú ideig megőrződnek a vitaminok.
• Nem kell mindenből bió: a hazai idényzöldségek, a káposzta, hagyma, karfiol, brokkoli közel ugyanolyan jó minőségűek, mint a biotermékek. Persze legjobb a friss saját termés, és akinek nincs saját kertje, ma már sok közösségi kerthez csatlakozhat.
• Biót a hazai fejes salátából, paprikából, paradicsomból és uborkából, valamint a hazai kajszibarackból, almából, körtéből, eperből és meggyből érdemes venni.
• Import gyümölcsből inkább a biót válasszuk, kivéve a ritkán szennyezett kivit, banánt és mangót. A vastagabb héjú gyümölcsök húsa kevesebb permetszert tartalmaz, meghámozva (banán, mangó) általában szermentesek. A túlpermetezett citrusfélék (citrom, narancs) héját nem ajánlott felhasználni.
• Az idényzöldségek és -gyümölcsök vásárlásával a helyi termelőket támogatjuk. (Idénynövény táblázat itt.)
• Ha ritkábban kevesebb húst eszünk, választhatjuk a szabadon tartott állatok húsát, amelyek mentesek az iparszerű mezőgazdaságban használatos antibiotikumoktól, hormonoktól, növekedésserkentőktől.
• Húskészítményekből (felvágott, virsli, sonka, kolbász, bacon stb.) sokkal kevesebbet vegyünk, és ha veszünk, abból is csak jó minőségűt érdemes. Napi 50 g feldolgozott hús fogyasztása 19%-kal növeli a 2-es típusú cukorbetegség és 42%-kal az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Tegyünk érte, esetleg többen összefogva írjunk levelet a környékünkre települt áruházláncoknak és bolthálózatoknak, hogy tartsanak választékukban szabadtartásból származó húst, tojást, tejtermékeket.
• Vásárláskor figyeljük a termékcímkét, keressük a hazait, feldolgozottból az adalékmenteset. Ajánlott termelők, beszerzési helyek itt.     

A szabadtartás, a biotermelés sokkal kevésbé terheli a klímát, mint a nagyüzemi élelmiszer-termelés.

Ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel csak azok a mezőgazdasági termékek, hús, hal és egyéb élelmiszerek forgalmazhatók, amelyeket az európai uniós jogszabályi előírások betartásával és elismert ellenőrző szerv felügyeletével termeltek, dolgoztak fel, illetve importáltak. Ezt a minősítő munkát Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és az Ökogarancia Hungária Kft. végzi.

HÚS

Napi 5-6 dkg hús fedezi szervezetünk aminosav-szükségletét és fehérjeigényének közel egynegyedét. A szervezetünk számára fontos összetevőket, értékes fehérjéket csak a minőségi húsok tartalmazzák. A minőségi hús drágább, mert a szabadtartású vagy biogazdaságban nevelt, táp helyett fűvel, magokkal stb. etetett, szabadon mozgó állatok lassabban növekednek. Húsuk ízletesebb, tápanyagokban, vitaminokban gazdagabb, és nem zsíros. A minőségiből kevesebb is elég.

HAL

Magyarországon az elfogyasztott (nem túl jelentős mennyiségű) hal közel kétharmada importból származik, gyakran a hazai fajtákat is a Föld másik feléről szállítják. Halat lehetőleg hazait és természetes tartásból származót vegyünk. Egészségesebb és a környezetet is kíméljük vele. Ajánlott halgazdaságok és árusítóhelyek itt.
A partvidékek, öblök, fjordok védőhálóval elkerített tengervizébe zsúfolt, nagyüzemi mennyiségben nevelt halakat, rákokat – akárcsak az állatfarmok állatait – antibiotikumokkal, gyógyszerekkel, fertőtlenítőszerekkel védik a betegségek, vírusok, fertőzések, tengeri tetvek ellen. Többek között a közkedvelt pangasius is távoli haltelepekről érkezik hozzánk.