A hazai háztartási hulladék közel 30%-a szerves hulladék. Külön gyűjtésével és hasznosításával csökken a lerakóba kerülő szemét biológiailag lebomló tartalma, és ezáltal kevesebb üvegházgáz (főleg metán) kerül a légkörbe, sőt (ha mennyiségi alapú) a szemétdíj is csökken. (A lerakókba kerülő hulladék szervesanyag-tartalmát hazánkban 2016-ig 35%-ra kell csökkenteni az 1995-ös szinthez képest az uniós szabályozás szerint.)

Bár a főtt étel maradéka nem való a komposztba (azt hasznosíthatjuk máshogy), a konyhában, a lakásban, a kertben egyaránt van bőven komposztálni való szerves anyag. Ezekből a nap mint keletkező zöldjavakból hasznos talajjavító tápanyag, komposzt (vagy más néven humusz) készíthető. A komposzt szoba- és balkonnövényekhez, és a kertben is felhasználható. Kár lenne mindezt a kukába dobni. Sokat megtakaríthatunk, ha drága növénytápok, vegyszerek helyett saját komposztunkkal tápláljuk cserepes és kerti növényeink földjét.

Komposztba való

A komposztba kerülhet a már romlani kezdett gyümölcs, zöldség, azok maradványai, a gyümölcsök, zöldségek szára, levele, héja, tojáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virágok és elszáradt szobanövények, virágföld, toll, szőr, fahamu (köbméterenként legfeljebb 2-3 kg), növényevő állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, festetlen papír, gyapjú kis mennyiségben, valamint darabokra vágott pamut és lenvászon, szintén kis mennyiségben.

Újságpapírt ne tegyünk a rakásba, de apróra tépett selyempapír és tojástartó doboz mehet bele, ennyivel is kevesebbet kell szállítani a lerakókba. A konyhában egy tálban vagy külön (esetleg lyukakkal ellátott fedeles) szemetesben gyűjthetjük a szerves hulladékot.

Mit ne tegyünk bele

A fertőzésveszély miatt ne tegyünk a komposztba fertőzött, beteg növényeket, húsevő háziállatok almát, főtt étel maradékát, húst és csontot. Ez utóbbiakat a kóbor állatok és rágcsálók miatt is érdemes kihagyni a komposztból. A déligyümölcsök héját (kivéve, ha bió) szintén hagyjuk ki, mert azokon rendszerint nagyon sok a gombaölő, rothadásgátló és egyéb vegyszer.

Kertből komposztba

Avarégetés helyett komposztáljunk. Az avar – és általában minden más kerti hulladék – égetése környezet és egészségkárosító légszennyezéssel, klímamelegítő szén-dioxid-kibocsátással jár.

A kertből a komposztba való a levágott fű, lomb, tűlevél, szalma, apróra tört vagy vágott ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb. A közhiedelemmel ellentétben a diólevél is korlátozás nélkül mehet a komposztba (mert bár a friss diólevélben vannak növekedésgátló hormonok, de ezek a komposztálás során elbomlanak).

Hol lehet komposztálni

Komposztálni nemcsak családi házak kertjében lehet, hanem többszintes társasházakban is, ha van megfelelő méretű udvar vagy más közös terület. Várják a komposztnak valót az egyre több helyen kialakított települési, kerületi közös komposztszigeteken is. Fedezzük föl a hozzánk legközelebb lévőt. Lelőhelyek.

Ha nincs kertünk, csatlakozzunk helyi komposztáló csoporthoz. Egy-két társasház, 15-20 család alakíthat ilyet közös megegyezéssel. Elhatározáson kívül szükség lesz 6-10 m², sövénnyel, palánkkal elkerített területre, két komposztáló keretre, vízvevő helyre, néhány szerszámra, és a gondozásához néhány lelkes nyugdíjas lakótársra.