category big

Ételpazarlás

Dobtál már ki ételt? Ezzel bizony pénzt dobtál a szemétbe, és üvegházgázokat engedtél a légkörbe. Családonként évente 50 000 Ft-ot megtakaríthatnánk, ha mindig csak annyit vásárolnánk, amennyit megeszünk.

Évente hazánkban fejenként 40 kg ételt dobunk a kukába. Megtermelésükkel, szállításukkal, elkészítésükkel feleslegesen terheljük a légkört, a környezetet, és a pénztárcánkat.

Rengeteg élelem kárba vész világszerte többek között a helytelen betakarítás, tárolás és szállítás, a szigorú eladási határidők, a szupermarketek kereskedési gyakorlata (csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és akcióikkal túlvásárlásra ösztönöznek), a piacok élelmiszer-hulladéka, az élelmiszeripar helytelen feldolgozási módszerei, éttermek, büfék, közétkeztetés ételhulladéka és a vásárlók pazarlása miatt. A világon évente megtermelt 4 milliárd tonna élelmiszer mintegy jó harmada, 1,3 milliárd tonna végzi a kukában.

  • Naponta 25 000 ember hal éhen a világon, miközben a kidobott 2 milliárd tonna harmada elég lenne a világszerte éhező csaknem 850 millió ember ellátására.
  • Magyarországon évente mintegy 2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Ebből 400 000 tonna a lakossági ételhulladék, azaz fejenként nagyjából évi 40 kg. Tulajdonképpen minden magyar háztartás a megvásárolt élelem 10 százalékát kidobja. A kifizetett, de soha meg nem evett fölöslegből minden
    10 család elláthatna élelemmel egy rászoruló 11-ediket.
  • Magyarországon az éhezők száma 150 000–200 000 a szakértők szerint. A lakosság negyede, 2,5 millió ember pedig minőségi éhezőnek számít – ők ritkán vagy egyáltalán nem jutnak megfelelő minőségű és tápértékű élelmiszerhez.

KLÍMAGYILKOS PAZARLÁS

Igaz ugyan, hogy a szemétbe dobott étel az egyéb kommunális szeméthez képest könnyen lebomlik, ám eközben rengeteg üvegházhatású gáz (főként metán) keletkezik. A megtermelt, de meg nem evett élelemből évente 3,3 milliárd tonna szén-dioxid kerül a levegőbe – vagyis ekkora a meg nem evett ételek szénlábnyoma, éghajlatmelegítő hatása.

A kidobott étel nemcsak a hulladékkezelés során, hanem már előállításával is óriási mértékben terheli a Földet: értékes édesvizet, több ezer hordónyi olajat, nagy mennyiségű energiát és vegyszert használnak fel hozzá, és feleslegesen alakítanak ki újabb és újabb termőterületeket, tovább veszélyeztetve ezzel az éghajlatot és a biológiai sokféleséget.

Csak vízből 550 milliárd köbmétert használnak fel évente és 1,4 milliárd hektár termőföldet (a megművelhető területek harmadát) a mezőgazdaságban olyan termények előállítására, amelyeket azután soha nem fogyasztanak el.

A legnagyobb szénlábnyomú élelmiszerből, a húsból a nagy jövedelmű régiókban (köztük Amerikában és Európában), valamint Latin-Amerikában dobják ki a legtöbbet – az elpazarolt hús 80%-át. Ázsiában inkább a zöldségek és gabonafélék kerülnek a kukába.

MIT TEHETÜNK?

Csökkenthetjük a pazarlást és sokat megtakaríthatunk, ha bevásárlólistát készítünk a boltba indulás előtt, figyelünk a háztartásba kerülő élelmiszerek szavatosságára, rendszeresen ellenőrizzük hűtőnk tartalmát, időben elfogyasztjuk a közelgő lejáratú termékeket, valamint hasznosítjuk a maradékokat is. (Ezzel a módszerrel 2 év alatt 270 000 tonnával sikerült csökkenteni a britek 8 millió tonnás ételhulladék-mennyiségét.)

Éheztesd a kukát! Kukadiéta indul. Ma. A kidobott étel 42%-a a háztartásokból kerül ki, érdemes a házunk táján kezdeni.

 

Kapcsolódó elemek


Vásárlás

Gondoltad volna, hogy már a vásárlással is lassíthatod az éghajlatváltozást? Az egészséges étkezés alapja a beszerzés: megfelelő helyen megbízható minőséget, és máris kevesebb lesz az üvegházgáz a légkörben.

50 km-es diéta

Ne a kalóriákat csökkentsd, hanem a kilométereket. Ha alapvető élelmiszereink legalább 60-70%-át közvetlen környezetünkből, lehetőleg az 50 km-es körön belül termeltekből szerezzük be, azzal egészségünket és az éghajlatot is védjük.

Komposztálás

A kukába dobott szerves hulladék lebomlásakor klímagyilkos metán kerül a légkörbe. Ne dobjuk ki, komposztáljuk. Komposztálni érdemes és nem csak kertes házban lehet!

Házon kívül

Többségünk hét közben menzán, kifőzdékben, gyors és hagyományos éttermekben étkezik. Ismersz jó minőségű, tápanyagban gazdag ételeket kínáló, a környezetre is figyelő étkezőhelyet, éttermet? Segítünk.

Otthon

A reggelik, vacsorák és a hétvégék remek lehetőséget nyújtanak a kísérletezésre. Olcsóbb, meg jobb is, bár kissé időigényes, viszont együtt süthet-főzhet a család.