category big

50 km-es diéta

Ne a kalóriákat csökkentsd, hanem a kilométereket. Ha alapvető élelmiszereink legalább 60-70%-át közvetlen környezetünkből, lehetőleg az 50 km-es körön belül termeltekből szerezzük be, azzal egészségünket és az éghajlatot is védjük.

Először is vegyük sorra, hogy miért érdemes hazai termelőktől helyit vásárolni.

  • A távolról szállított élelmiszerek minőségéről, termelési, feldolgozási körülményeiről kevesebbet lehet tudni, mint egy ismert, megbízható hazai termékről. A nálunk is megtermő eper, paradicsom, padlizsán, cukkini többnyire Spanyolországból, a paprika Marokkóból, a húsok gyakran Európából kerülnek tányérunkra. A tenyésztett ponty, hekk, makréla, tonhal általában Argentínából, a szálkamentes édesvízi cápaharcsa (pangasius) Vietnamból, a lazac Amerikából, Norvégiából, a pisztráng Lengyelországból érkezik. A szállítással járó levegőszennyezés miatt a hazai egységnyi halfogyasztásra jutó környezetterhelés nagyobb, mint a húsfogyasztásé.
  • A távoli országokból importált élelmiszereknek nagy a szállítási szénlábnyoma, ami a megtett kilométerek és szállításai mód alapján könnyen kiszámítható. A távolról szállításon alapuló globális élelmiszer-ellátás 5-17-szer annyi szén-dioxidot termel, mint a helyi vagy regionális alapú.
  • Az élelmiszer-kilométereket, élelmiszereink szénlábnyomát növeli az is, hogy míg hazánkban korábban élelmiszereinket szinte kizárólag a sarki közértben, a helyi piacon (és kiskertünkből) szereztük be, élelmiszer-vásárlásainknak 40-50%-át ma már autóval bonyolítjuk le.
  • Egy-egy élelmiszer életciklusát tekintve a teljes szén-dioxid-kibocsátás átlag 11%-a köthető a szállításhoz.

Érvek és ötletek 50 km-es diétánkhoz

Az élelmiszergyártók és közgazdászok a sokféle vegyi anyagot felhasználó ipari élelmiszer-előállítás mellett döntő érvként hozzák fel a fogyasztók olcsó élelmiszer iránti igényét. Szerintük ez az egyetlen mód arra, hogy kielégítsük a világ növekvő népességének élelemigényét – ennek csak nagyban és globálisan lehet eleget tenni.

A fogyasztóknak azonban ma már van közvetlen befolyásuk arra, hogy milyen irányba fejlődjön a világ élelemtermelése. Az élelmiszergyárak és -termékek bojkottja, tömegmozgalmi kampányok bizonyos rovarölő szerek ellen, a kevesebb adalékot tartalmazó vagy ökocímkéjű élelmiszerek választása mind példa arra, hogy befolyást gyakorolhatunk a gazdálkodás módjára.

Tudatos vásárlásukkal támogatni és bizonyos mértékig befolyásolni is tudjuk a térségükben élő gazdák munkáját. Részt vehetünk szedd magad akciókban, közvetlen értékesítésben, vásárolhatunk dobozrendszerrel, bevásárlókörökkel, és választhatjuk a helyi piacot.

  • Közvetlen értékesítés. „Háztól”, közvetlenül a gazdaságtól vagy a termelőtől vásárolni óriási előny, mert a vevő biztos lehet a termék eredetében, a piacinál jobb árat alkudhat ki, ugyanis nincs kereskedelmi árrés, és a termelő nem számít fel szállítási költséget. Figyelemmel kísérheti a gazda tevékenységét, hogyan tartja állatait, használ-e vegyszert a növénytermesztésben. Szűk körben semmi nem marad titokban. (Persze a fővárosban ez nem egyszerű. De a piacra járás, a kofa kikérdezése ezen is segíthet.)
  • Piac. A tömegtermékek mellett szinte minden piacon vásárolhatunk az „őstermelői” soron, a saját termékeiket kínáló gazdáktól. Egyre több a kimondottan helyitermék-piac is. Vásárlás előtt tájékozódjunk, ismerjük meg az árusokat, beszélgessünk velük, tudjuk meg, kik ők, honnan jöttek, miket és hogyan termelnek. Egyrészt így elkerülhetjük az álkofákat, akik sokszor nem a saját árujukat kínálják, hanem a nagybaniról hozottat, másrészt hosszú távú „barátságokra” is szert tehetünk, ami a legjobb garancia a minőségre. A visszatérő vásárlót mindenhol megbecsülik.
  • Szedd magad! Befőzéshez vagy nagycsaládoknak a gyümölcstermelő vidékeken, városi agglomerációban is minden évben újrainduló friss gyümölcshöz jutási lehetőség. Szentesen almát, Szob környékén barackot, Dunakeszi mellett szamócát, Pomázon epret és kajszit, Halásztelken almát, Csepelen epret szüretelhetünk, Csobánka közelében meggy, barack, alma és dió is szedhető stb. Interneten könnyű a tájékozódás, de a helyi hirdetések is segítenek a legkedvezőbb kínálatot megtalálni. Nagyobb mennyiség szedése éri meg, különösen ha 20-30 km-nél nincs messzebb lakóhelyünktől a Szedd magad! akció. Olcsóbb és garantáltan friss, nem kényszerérett az áru. A permetezésről pedig tájékozódjunk, és ha nem kapunk megfelelő felvilágosítást, keressünk másik akciót.
  • Úton, útfélen. Hazánkban is terjed az út menti standok, kisteherautók, mikrobuszok helyi termék kínálata, ahol termelői portékát kaphatunk. Az amúgy is úton lévő vásárló nagyobb tételben vásárolhat úgy, hogy ezért nem tesz meg külön utat, a termelők pedig a földjükhöz közel tudnak nagy számú vásárlót elérni. Az út pora lemosható, a jó árunak amúgy is híre megy, nem sokáig porosodik. (Nem összetévesztendők az olyan út menti árusítóhelyekkel, ahol nagybani piacról származó az áru.)
  • Gazdabolt. Nem azonos a mezőgazdasági felszereléseket árusító üzletekkel. Ezekben a gazdaboltokban több termelő egymással összefogva értékesíti saját termékeit, néhol szövetkezeti alapon. A termelés, értékesítés és fogyasztás köré szerveződő közösségen belül egyeztethetők a különböző érdekek, a résztvevők kölcsönös előnyöket tudnak nyújtani egymásnak.
  • Házhoz és gyűjtőpontra szállítás. A városokban mind a mai napig hangos az utca őszönként a krumplit, hagymát teherautókról kínálóktól, ám ennél kevésbé esetlegesen is megszervezhető a házhoz szállítás. A vásárlók előre egyeztetett módon rendelhetnek az aktuális kínálatból (telefonon, faxon, interneten), s a termelő az adott napon kiszállítja az árut. Bioélelmiszer is beszerezhető így. Lelőhelyek.
  • Bevásárlókörök. Ha a vevők (laza) körökbe szerveződve rendszeresen, de egyszerre nagyobb mennyiséget vásárolnak a termelőtől, a kiszolgálás lerövidül, ami a gazdát kevesebb időre vonja el a munkájától, és kiszámítható felvevőpiachoz jut. A kör tagjai is jól járnak: együtt kedvezőbb árat kérhetnek, így a kevésbé tehetős tagok is hozzájuthatnak a helyi áruhoz. A szervezési feladatok megoszlanak, ha minden tag más-más termelővel tartja a kapcsolatot és összegyűjti az igényeket. Általában barátok, munkatársak, szomszédok társulnak egy-egy termék eseti beszerzésére, de hosszú távra is kialakíthatók bevásárlókörök.
  • Dobozrendszerek. A termelők által kínált házhoz szállításhoz hasonlítható, közvetlen értékesítési rendszer, amely tartós kapcsolatot alakít ki a termelők, elosztók és fogyasztók között. A rendszer a nagyobb választék és mennyiség érdekében több termelő bevonásával válik fenntarthatóvá, akikkel az elosztó (aki lehet akár az egyik termelő) köt szerződést, míg a fogyasztók a rendelkezésre álló áru mértékéig csatlakozhatnak.A fogyasztók részben-egészben előre fizetnek, amiért hetente az idénytől és a terméstől függő tartalmú dobozokat kapnak. Mivel az előre szerződtetett termelők így kevésbé kiszolgáltatottak, a rendszert közösségileg támogatott mezőgazdaságnak is nevezik. Lényege, hogy a fogyasztók részt vesznek a termelés finanszírozásában, ami alkalmazkodást és bizalmat igényel tőlük, mert nem mindig az lesz a dobozban, amit éppen akkor enni szeretnének.
  • Fogyasztási/fogyasztói szövetkezetek. Bonyolultabb, jogi személyiséggel is rendelkező, alapítványi, egyesületi, szövetkezeti forma. Nálunk is alapíthatók. Japánban gyakorlatilag minden hatodik állampolgár a 22 millió tagot tömörítő 600 szövetkezet valamelyikének a tagja. Saját üzemeik, minősítési rendszerük több tízezer alkalmazottnak ad munkát. Lényegük az értékesítési lánc lerövidítése, a termelés fenntarthatósága és tervezhetősége, a környezet- és egészségvédelem, a helyi közösségek megerősítése, a részvételi demokrácia, a méltányosság, a szolidaritás.

Tudj meg többet! A Messzelátó Egyesület 50 km-es diéta programjairól itt olvashatsz.

Kapcsolódó elemek


Vásárlás

Gondoltad volna, hogy már a vásárlással is lassíthatod az éghajlatváltozást? Az egészséges étkezés alapja a beszerzés: megfelelő helyen megbízható minőséget, és máris kevesebb lesz az üvegházgáz a légkörben.

Ételpazarlás

Dobtál már ki ételt? Ezzel bizony pénzt dobtál a szemétbe, és üvegházgázokat engedtél a légkörbe. Családonként évente 50 000 Ft-ot megtakaríthatnánk, ha mindig csak annyit vásárolnánk, amennyit megeszünk.

Komposztálás

A kukába dobott szerves hulladék lebomlásakor klímagyilkos metán kerül a légkörbe. Ne dobjuk ki, komposztáljuk. Komposztálni érdemes és nem csak kertes házban lehet!

Házon kívül

Többségünk hét közben menzán, kifőzdékben, gyors és hagyományos éttermekben étkezik. Ismersz jó minőségű, tápanyagban gazdag ételeket kínáló, a környezetre is figyelő étkezőhelyet, éttermet? Segítünk.

Otthon

A reggelik, vacsorák és a hétvégék remek lehetőséget nyújtanak a kísérletezésre. Olcsóbb, meg jobb is, bár kissé időigényes, viszont együtt süthet-főzhet a család.